Evangélikus Egyház

A Magyarországi Evangélikus Egyház története évszázadokra nyúlik vissza

A Magyarországi Evangélikus Egyház alapkövének letétele egészen a 16. századig, a reformáció koráig nyúlik vissza. A magyarországi evangélikusok elsősorban Luther Márton tanait tartották követendőnek. Nem sokkal később futótűzként terjedtek el Magyarországon Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, amik újítólag hatottak a vallás és a Magyarországi Evangélikus Egyház történetére. Kálvin János tanai rövid időn belül hatalmas népszerűségre tettek szert, olyannyira, hogy a 16. század közepére a reformáció híveinek nagy része már ezekkel az új tanokkal azonosultak.

A fordulópontot az 1560-as év jelentette, ekkor ugyanis Magyarországon a német és a svájci reformáció hívei hivatalosan is két külön egyházzá alakultak.

A Magyarországi Evangélikus Egyház a második legnagyobb magyar protestáns egyház

Luther Márton és az Ágostai hitvallását követő Magyarországi Evangélikus Egyház előkelő helyet foglal el a négy nagy magyarországi történelmi egyház rangsorában: a Magyarországi Református Egyház után a Magyarországi Evangélikus Egyház a második legnagyobb protestáns egyház.

Érdekesség, hogy Luther Márton és az Ágostai tanait is követő egyházat gyakran szokták ágostai hitvallású - illetve lutheránus egyháznak is nevezni.

A Magyarországi Evangélikus Egyház szerepe és felépítése

A Magyarországi Evangélikus Egyház meghatározó szerepet tölt be a vallástörténetben és a hívők életében. A Magyarországi Evangélikus Egyház népszerűségét jól példázza, hogy ma az evangélikusok összesen 256 egyházközösséget alkotnak 17 egyházmegyére lebontva.

Három nagy részből épül fel:

  • Egyházközösség
  • Egyházmegye
  • Egyházkerületek

Az egyházközösséget elsősorban a lelkész, az egyházmegyét pedig az esperes és az egyházmegyei felügyelő vezeti, irányítja.

A gyülekezetek összesen három egyházkerületet alkotnak:

  • Déli Evangélikus Egyházkerület
  • Északi Evangélikus Egyházkerület
  • Nyugati Evangélikus Egyházkerület

Magyarországi Evangélikus Egyház tanai, hitvallása

A Magyarországi Evangélikus Egyház is elsősorban a Szentírás alapjait tekintik követendőnek és mindennél feljebb valónak. A Szentíráson túl az úgynevezett Konkordia Könyvet használják, amely összesen tíz hitvallási iratot foglal magába. Ezek a következőek:

  • Apostoli hitvallás
  • Nicea–konstantinápolyi hitvallás
  • Athanasios-i hitvallás
  • Ágostai hitvallás
  • Az Ágostai Hitvallás apológiája
  • Luther Márton Kis kátéja
  • Luther Márton Nagy kátéja
  • Luther Márton Schmalkaldeni cikkei
  • Philipp Melanchthon: Értekezés a pápa hatalmáról és elsőségéről
  • Egyességi irat (Formula concordiae)


Eseménynaptár

Naptár

2018. február
H K Sz Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28